Szeretem az olyan képeket, amelyekről elsőre nem lehet tudni, hogy mit is ábrázolnak, és ezzel egy kicsi elgondolkodtatnak. És utána is, ha az ember már rájött, hogy mit is lát, még megmarad a kérdés, hogy a kép miről is szól: arról, ami igazából rajta van, vagy éppen az abasztrakció révén létrejött formákról, árnyalatokról, képzetekről.
Hajlok afelé, hogy a kettőt nem lehet ennyire szétválasztani, és talán leginkább erről a játékról szólnak ezek a képek.