Egyébként is nagyon szeretem az utómunkát, ez asszem már a legelső bejegyzésből is kiderült. Amióta viszont elkezdtem a tanfolyamot Péternél és belekóstoltam a portrék retusálásába, azóta ez a kedvenc tevékenységem PS-ben. Kicsit olyan érzésem van néha közben, hogy a portréba már eleve bele van kódolva a végeredmény, hogy hogyan is kell kinéznie, én csak lehántom a héjakat róla, hogy előkerüljön. Elég fellengzősen hangzik, de gondolom, mivel ez egy alkotási folyamat, ezért ad ilyen érzéseket az embernek. A fotózásban is megvan ez, az alkotás, teremtés élménye, talán ezért is szeretem.
Majd egyszer teszek fel előtte-utána képeket, de egyelőre nincs olyan, ahol erre engedélyem lenne. De majd lesz. :)
