A Szipál név elég fontos számomra, ugyanis az ifjabbiktól, Pétertől kezdtem el pár évvel ezelőtt fotózni tanulni. Nagy hatással volt rám a személyisége és a fotózáshoz való hozzáállása, valamint a fénnyel kapcsolatos tudása, aminek töredékét remélhetőleg egyszer én is elsajátítom. Azóta édesapját, Martint is volt szerencsém látni és hallani - aki ismeri, az tudja, hogy ez egy felejthetetlen élmény.
Így aztán egyértelmű volt, hogy ott a helyem Szipál Martin retrospektív kiállításán, ami tegnap este nyílt a VAM Design Centerben. Az emeleti terembe tényleg rengeteg kép kikerült, ahogy ezt a meghívó is ígérte: portrék, divatfotók, tárgyfotók, csendéletek, aktok... és mégis, az egész egy egységet alkot. Pétertől aztán rögtönzött leckét is kaptam világításból (néhány képre rámutatva megkérdezte, hogy milyen világítást használt a fotós), majd egy nagyon fontos tanácsot adott: ne tanuljak, hanem csináljam. Mostanában egy fotós levlistán többször is felmerült már a kérdés, hogy hogyan fejlődjünk, milyen tanfolyam, milyen tanár, könyv, blog stb. - de azt hiszem, ennél jobb választ senkinek sem adhatnék én sem. Úgyhogy gyorsan csináltam is pár képet.
